A narratíva az egyén vagy közösség által kialakított és fenntartott történet arról, hogy ki ő, milyen események formálták az életét és milyen jelentést tulajdonít ezeknek az eseményeknek.
A narratíva fontos szerepet játszik az énkép és az identitás kialakításában. Eközben a narratívákban át tudjuk élni mások élményeit és tapasztalatait is, és az ő helyzetükbe képzelve magunkat tehetjük magunkévá mások tapasztalatait, anélkül, hogy mi megtennénk az adott dolgot.
A narratívák annyira be tudnak vésődni, hogy észrevétlenül, tudattalanul nyúlunk hozzájuk. Azonban a narratíva rugalmas és fejlődhet, ugyan akkor lehet korlátozó és merev is.
Egy védekező narratíva például lehet belső vagy külső történet, és arra szolgál, hogy az egyén megvédje önmagát a felelősségtől, a sérüléstől vagy a nehéz érzelmektől. Ez lehet egy kudarc vagy trauma olyan értelmezése, ami enyhíti az önvádat, bűntudatot, vagy hogy csökkentse a kognitív disszonanciát (az egyén tetteinek és énképnek összeegyezhetetlenségét).
Nagyon gyakran találkozunk terápiás környezetben az áldozati narratívával. Ez egy olyan védekező narratíva, amelyben az egyén (vagy akár csoport) úgy meséli el a történetét, hogy külső tényezőket, más embereket, társadalmi rendszert tesz felelőssé a nehézségért, vagy a kudarcáért. Ez pedig igazolja a tehetetlenséget, és azt az érzést, hogy nincs kontrollja az élete felett.
Az áldozati narratíva megjelenhet az egyén vagy a társadalom szintjén, például történelmi események, sérelmek mentén, a narratíva az egész társadalom énképévé válhat. (“Balsors akit régen tép”)
Fontos tudni, hogy minden narratíva tud alternatívákat felvetni, képesek vagyunk alternatívákat felhozni, kipróbálni.
Másik fontos jellemzője még a narratíváknak, hogy érzelmekkel “jutalmaznak meg”. Minden narratíva megjelenít bennünk egy érzelmet. Fritz Breithaupt A narratív agy című könyvében erről úgy ír, hogy a narratívák érzelmi jutalomban részesítenek minket.
A narratíváktól és a bennünk rajtuk keresztül kialakuló énképtől nem könnyű megszabadulni, de biztonságos terápiás környezetben fel lehet tárni, és át lehet alakítani őket.
Mondanom sem kell, hogy azért is írok erről a témáról, mert a pszichodrámát találom az egyik legalkalmasabb eszköznek ahhoz, hogy felismerjük és átírjuk.