Előző cikkem folytatása, a határok sérülésének kérdéskörében, a wilberi szintekbe helyezve:

W5 Világcentrikus

Serdülőkorban az identitáskeresés és a saját személyiség kialakítása kerül előtérbe. Az egyén megtanulja saját személyes és érzelmi határait tisztázni, és elválasztani magát a szülői értékrendtől.

Ha a szülők nem engedik, hogy a serdülő önállóan döntéseket hozzon vagy saját értékrendet alakítson ki, akkor a felnőttkori önállóság is sérülhet. Ha a szülők túlságosan kontrollálják a serdülő viselkedését és gondolkodását vagy választásait, döntéseit, akkor az egyén nehezen találja meg saját identitását, ami később akár identitáskrízishez vagy másoktól való túlzott függéshez vezethet.

A serdülőkorban nagyon fontos a privát szféra és a személyes autonómia. Ha a szülő kopogás nélkül lép be a gyerek szobájába, elolvassa az üzeneteit, ellenőrzi a telefonját, akkor határátlépést követ el.

W6 Integrált

A fiatal felnőttkor az önállóság, a karrier és a párkapcsolatok időszaka, amikor az egyén megtanul saját döntéseket hozni és felelősséget vállalni. A személyes és intim kapcsolatokban is meg kell tanulnia egészséges határokat kialakítani.

Ha az egyén ezen a szinten nem tanulja meg megvédeni saját határait, akkor könnyen beleeshet a társfüggőség csapdájába, vagy hajlamos lehet a párkapcsolati nehézségekre.

Például, ha valaki képtelen nemet mondani egy bántalmazó kapcsolatra, akkor hosszú távon csorbulhat az önértékelése és az autonómiája, ami felnőttkorban depresszióhoz vagy szorongáshoz vezethet.

(a bántalmazás egy nagyon nagy téma, ennek a cikknek a keretei nem teszik lehetővé ennek a kifejtését, talán majd egy későbbi cikkben írok róla)

Transzperszonális

A transzperszonális szinteken a lélek és a tudat mélyebb, önmagunkon túlmutató aspektusainak feltárása történik. Ebben az értelemben a spirituális határok kérdése akkor merül fel, amikor az egyén túllép a saját ego-korlátain, és kapcsolódik a magasabb rendű, kollektív tudatossághoz.

A transzperszonális és spiritualitás szinteken a határok kérdése arról szól, hogyan tudjuk az ego határait egészséges módon átlépni anélkül, hogy elveszítenénk saját személyes identitásunkat.

Bár a spirituális élmények során az ego-határok bizonyos mértékben oldódnak, a túlzott mértékű határvesztés veszélyeztetheti az egyén identitását és érzelmi és pszichés stabilitását. Spirituális határvédelem alatt azt is értjük, hogy az egyén fenntartja saját személyes integritását, vagyis képes visszatérni a mindennapi, földi létbe, miközben integrálja a transzcendens tapasztalatokat.

Ez a hosszú, 3 részes cikk is megmutatja, hogy a fogantatásunktól, a személyiség fejlődésén keresztül (magzati kortól a felnőtt létig, minden időszakban) a transzcendens gyakorláson és tapasztalatokon át, mindenhol megsérülhetnek a határaink.

Felismerni a határsértéseket nem könnyű, különösen, ha épp azt tapasztaltuk meg a környezetünktől, hogy nem tartják be a határainkat. A felnőtt, autonóm lét velejárója, hogy felismerjük a határaink megsértését, és felelősen, akár konfliktusokat is felvállalva legyünk képesek a határainkat megvédeni.

Ez a feladat nem könnyű, és hosszú tanulási és tudatossági munkát igényel.

A pszichodráma eszköze pedig az egyik legalkalmasabb eszköz arra, hogy a határvédő képességünket kialakításuk, felnövesszük magunkban.