„A kontextus alapvető feltétele a reprodukálható és érthető információk hibamentes továbbításának.

Semmi sem létezik elszigetelten, minden összefonódik. Minél több összefüggést ismerünk, annál jobban megértjük.”

(Context is a fundamental condition for the error free transmission of reproducible and intelligible information.

Nothing exists in isolation, everything is intertwined. The more context we are aware of, the greater our understanding.

Illustration by Christophe Vorlet)

A párokkal folytatott mediációs folyamatok során sokszor tapasztalom, hogy a párok úgy hiszik elegendő eljárni a találkozókra, és majd “magától” megoldódnak a nehézségek.

Ez sajnos nem így van. Mindaz a dinamika amit együtt hoztak létre, közös munkával építhető le, alakítható át.

Az első és legfontosabb feladatunk, hogy rávilágítsunk arra, és a párok megértsék azt, hogy a közöttük feszülő kommunikációs nehézségek mögött gyerekkori kötődési mintázatok, traumák, sérülések húzódnak, melyekből két gyermeki énből fakadó reakciók és válaszok több év alatt felépített dinamikája jön létre, amit közösen “csináltak”. Sosem csak az egyik fél “tehet” róla.

Ilyen például az a dinamika, amikor az egyik fél kér és vár valamit, amit a másik elvárásnak, követelésnek él meg, és amikor a kérő nem kapja meg a szükségletei kielégítését szolgáló választ, egyre dühösebb és egyre követelőzőbb lesz. Erre a másik (bizonytalan- ambivalens módon kötődő fél) egyre jobban elzárkózik, eltávolodik, amire a távolság és a düh, így a kapcsolati feszültség egyre csak növekszik.

A mediáció során megpróbálunk rávilágítani, hogy a felek mire hogyan reagálnak, és honnan ered ez a tanult minta.

Azonban a folyamat nemhogy véget ér itt, hanem itt kezdődik. Itt kell mindkét félnek beletenni a munkát, az erőfeszítést és a bizalmat a folyamatba, egymásba és a kapcsolatukba. Anélkül, hogy az ábra alapján kontextusba helyeznénk magunkat, a reakcióinkat , és erőfeszítést tennénk arra, hogy szélesebb körben, önmagunkon kívül a másikat is lássuk, hajlandóak legyünk a saját berögződött védelmi reakcióinkon kívül más megoldásokat keresni, a kapcsolati dinamika ugyanazon a vágányon robog tovább, majd a a kapcsolat és a mediációs folyamat is megreked.

A továbblépésre elköteleződésre, erőfeszítésre, asszertív kommunikációra van szükség. Bizalomra, hogy a másik nem bántani akar, nem direkt rosszból reagál úgy, ahogy (kivéve persze a bántalmazó kapcsolatok, amire a fentiek nem igazak). A kulcs, a tapasztalatom szerint: Bízni egymásban,bízni a folyamatban, és akarni a változást.