Megkértek, írjak egy posztot arról, hogy hogyan hat a párkapcsolati erőszak a gyerekekre. Ezt a témát nem lehet egy rövid posztban feldolgozni, és kifejteni, így csak röviden, egy rövid összefoglalót készítek. További részletekért a Nane honlapját (https://nane.hu) érdemes felkeresni.

A párkapcsolati erőszak fajtái:

Verbális erőszak: lekicsinylés, sértegetés, fenyegetés, gúnyolódás

Lelki erőszak: olyan viselkedés, amikor az egyik fél szándékosan manipulálja, megalázza, kritizálja, irányítja, fenyegeti vagy elszigeteli a másik személyt.

Testi erőszak: olyan fizikai támadás, amely során valaki szándékosan okoz kárt a másik testében. Ütés, rúgás, dobálás, fojtogatás, vagy bármilyen erőszakos cselekedet.

Szexuális erőszak: olyan cselekedetek, amely során valaki erőszakkal vagy kényszerítéssel szexuális tevékenységre kényszeríti a másik személyt.

Gazdasági- társadalmi erőszak: olyan cselekedet, amikor valaki a partnerét elzárja az anyagi erőforrásoktól, nem engedi, hogy dolgozni járjon, elszigeteli a szociális kapcsolataitól.

A párkapcsolati erőszaknak a gyerekek is elszenvedői. Mégis, sok ember marad benne a bántalmazó kapcsolatában.

A leggyakrabban ezeket a mondatokat szoktam hallani, a maradás melleti érvként:
Amikor nem bánt/ nem iszik, olyankor olyan jó apa
A gyerekeknek mindkét szülőjére szükségük van
Szégyelleném a világ felé bevallani, hogy miben vagyok
Biztos én is sok mindent rosszul csinálok, nem csak az ő hibája
Félek, hogy egyedül nem tudnám fenntartani magam
Igazából többször normális mint nem. Ki lehet bírni azt, ami történik.
Annyira megsajnálom szegényt
Néha nem tudom, hogy én bolondultam-e meg, de amikor kedves, akkor annyira tudom szeretni. Nem értem, hogy miért bánt.

Hogyan hat a gyerekekre, ha a szüleik között bántalmazás történik?

A gyerekek hallják, látják, de ha nem is előttük történik, akkor is érzik, hogy milyen légkörben élnek. Mivel egy gyerek szereti a szüleit, lojalitási válságba kerülnek, hiszen egyszerre szeretik a szülőt, vágyják az elismerését és félnek is tőle, vagy akár gyűlölik azért amit tesz. A gyerekek sokszor érzik magukat bűnösnek, és hiszik azt, hogy ők felelnek a többi családtag biztonságáért. A pszichodráma játékok során gyakran jutunk el ahhoz az érzéshez, hogy a felnőtt ember, a bántalmazott szülőt vonja felelősségre azért, hogy nem védte őt meg a bántalmazó szülővel szemben.

A párkapcsolati erőszak súlyosan és több szinten veszélyezteti a gyerekek lelki fejlődését, egészségét. Attól függően, hogy milyen idős korban érik a hatások, a szülők közötti erőszak kihathat a gyerek idegrendszeri fejlődésére. Másrészről a bántalmazott szülő mintát is ad a gyerekének arra, hogy mit jelent párkapcsolatban lenni, kihat a gyerek későbbi párválasztására, mintát ad arra, hogy a szülő hogyan tud vagy nem tud a konfliktusaival megküzdeni. A gyerekek traumás kötődési mintázatokat sajátítanak el, és gyakran parentifikálódnak, erőszakosabbak lesznek társaiknál, vagy szenvednek posztraumás hatásoktól, szorongástól.

Kilépni egy bántalmazó kapcsolatból rendkívül nehéz. A gyerekek szemszögét figyelembe véve nincs jó döntés, két rossz lehetőség közül kell választani. Mi lesz nagyobb trauma a gyereknek? A válás, vagy a bántalmazásban való bennmaradás?

Pszichodráma csoportokban gyakran mondják a csoporttagok, hogy jobb lett volna, ha a szüleim elváltak volna. A gyerekeknek nem jó olyan légkörben nevelkedni, ahol nem élnek biztonságot, ahol az egyik szülő nem ismeri és nem tudja a határait megvédeni, ahol állandó félelemben, veszélyérzetben kell élni. A gyereknek az a minta adhatja a legtöbbet, hogy a felnőtt képes megtalálni az erejét, meghúzni a határait, nemet mondani az őt ért bántalmazásokra.

Szükség esetén kérj segítséget:

NANE segélyvonal
Nők és gyerekek elleni erőszak áldozatainak és segítőiknek
+36 80 505 101

Hétfő, kedd, csütörtök és péntek 18-22, kedd 8-12 és szerda 12-14 óra között