A manipuláció pszichológiai értelemben egy olyan viselkedési mód, amelyben az egyik személy tudatosan, de leginkább rejtett módon befolyásolja a másik embert, annak érdekében, hogy elérje saját céljait.

A manipuláció során a manipulatív személy a saját érdekeit helyezi előtérbe, és gyakran érzelmi vagy pszichológiai eszközökkel igyekszik a másik embert olyan döntésekre vagy cselekedetekre késztetni, amelyeket az magától talán nem lépne meg, illetve okoz a másik embernek olyan érzelmeket, bűntudatot, szorongást, amit normálisan nem érezne.

A manipuláció jelei

A manipuláció leginkább gyakran rejtett módon történik. Az alábbiakban összeszedek néhány példát arra, hogy mi utalhat arra, hogy manipuláció áldozatai vagyunk.

1. Bűntudatkeltés: A manipulátor gyakran igyekszik bűntudatot kelteni a másik félben, hogy így vegye rá a kívánt cselekvésre.

-Annyit tettem érted, és te ezt nem viszonozd.

– Igazán sajnálom, hogy nem tudsz segíteni, én bezzeg mindig ott vagyok neked, amikor kéred.

– Ha úgy mondtad volna, hogy szeretném, és nem úgy, hogy akarom, biztosan másképp állnék ahhoz, amit mondasz.

– Ha nem teszed ezt meg értem, nem is szeretsz.

2. Túlzott hízelgés és bizalmaskodás: Sok manipulátor hízelgéssel közelíti meg áldozatát, hogy ezzel fokozza annak pozitív érzéseit, majd a pozitív érzelmi állapotban könnyebben befolyásolja.

Pl: Te vagy a legmegbízhatóbb ember az irodában, nélküled semmi nem működne. (majd megkéri, hogy túlórázzon).

3. Információk elferdítése vagy elhallgatása: A manipulátor szelektíven oszt meg információkat, és gyakran elferdíti a tényeket, hogy a másik fél ne lássa át a teljes képet, ezáltal bizonytalanná váljon.

4. Fenyegetés és zsarolás: Bár ez nem minden manipulátor jellemzője, egyesek érzelmi vagy fizikai fenyegetésekkel igyekeznek elérni céljaikat, például „Ha nem teszed meg ezt, akkor…” típusú kijelentésekkel.

5. Önfeláldozó szerep eljátszása: Egy manipulátor sokszor áldozatként tünteti fel magát, hogy a másik személyt empátiára és támogatásra késztesse, miközben valójában csak a saját érdekeit akarja érvényesíteni.

6. Csenddel büntetés: ez egy passzív-agresszív viselkedési forma, amikor a manipulátor tudatosan megtagadja a kommunikációt, hogy a másik félbe bűntudatot keltsen, bizonytalanságban tartsa. A kommunikációt általában egy vélt vagy valós sérelem miatt szakítja meg, de ezt nem mondja ki egyértelműen, így a másik fél csak találgatni tud, hogy mi lehet a probléma.

7. Bagatellizálás: amikor a manipulátor lekicsinyli a másik fél érzéseit, problémáit, hogy elérje azt, hogy azok kevésbé tűnjenek fontosnak, vagy ne kelljen felelősséget vállalnia a tetteiért.

8. Racionalizálás: ez egy olyan technika, amikor a manipulátor logikával és racionális érvekkel ad magyarázatot a viselkedésére, azért, hogy elkerülje a felelősségvállalást a tetteiért, és igazolja a helytelen cselekedetét. Ilyenkor az áldozat könnyen el tud bizonytalanodni abban, hogy sérelmei, érzelmei valósak-e.

A manipuláció felismerése

A manipulációt leginkább akkor ismerhetjük fel, ha tudatosan figyeljük a másik személy és a magunk viselkedését és reakcióit. Ha gyakran érzünk bűntudatot vagy szorongást magunkban valakivel kapcsolatban, érdemes megvizsgálni, hogy vajon szándékosan próbál-e valaki befolyásolni. Érdemes megfigyelni, hogy a másik személy alkalmaz-e rajtunk érzelmi nyomást, észreveszünk-e logikai ellentmondásokat, úgy érezzük-e, hogy igaztalanul vádolnak valamivel, vagy elferdíti-e a másik személy a valóságot?

Hogyan lehet védekezni a manipuláció ellen?

A manipulációval szembeni védekezés legjobb módja, ha felismerjük a manipuláció jeleit, és elkezdjük figyelni és képviselni a határainkat. Egy manipulatív kapcsolatban fontos megfogalmazni, hogy önmagunk számára többet jelentsünk, mint hogy feláldozva magunkat benne maradjunk egy ilyen kapcsolatban.

Ha szeretnéd megtanulni, hogy hogyan tudod a határaidat felismerni, megvédeni, hogyan tudsz erősödni, akkor a pszichodráma eszközét jó szívvel ajánlom